Bizottság elnöke: Kőpájerné Tóth Katalin

Bizottság tagjai:

• Csisztu Miklósné
• Hullár Erzsébet
• Jászai Orsolya
• Kenderné Türk Ágnes
• Rusz Péterné
• Tóth Mihály

A nemzeti érték fogalmát a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény határozza meg az alábbiak szerint.

Nemzeti érték: a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely

• hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,

• jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,

• hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

A nemzeti értékek szakterületi kategóriái az alábbiak:

a)    agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;

b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Ezúton szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy milyen eljárás alapján kerülhet be egy nemzeti érték a települési értéktárba.

A nemzeti értékek települési értéktárba történő felvételét az önkormányzat honlapjáról letölthető nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával bárki kezdeményezheti a Települési Értéktár Bizottsághoz címzett javaslatában, amelyet indokolni és dokumentálni köteles.

A javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a javaslattevő adatait,

b)  az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,

c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,

d) a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint

e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

Az eljárás rendje:

A Bizottság a beérkezett javaslatokat megvizsgálja, szükség esetén a javaslattevőt hiánypótlásra szóltja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a bizottság érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza.

A javasolt nemzeti érték Gávavencsellői Helyi Értékek Gyűjteményébe való felvételéről a javaslat beérkezését követő 90 napon belül dönt a bizottság a jelenlevő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazati arányával. A bizottság döntéséről írásban értesíti a javaslattevőt.

A bizottság által Gávavencsellői Helyi Értékek Gyűjteményébe felvett nemzeti értékek adatait a 114/2013. (VI. 19.) Korm. Rendelet 1. sz. mellékletének II. pontjában írt tartalommal – szakterületenként kategóriák szerint elkülönítve – kell nyilvántartásba venni. A nyilvántartás vezetéséről a bizottság gondoskodik.

A Gávavencsellői Helyi Értékek Gyűjteménye nyilvántartott adatait – az értéktárba való felvételről szóló döntést követő 8 napon belül – az önkormányzat honlapján kell közzétenni. A közzétételről a bizottság gondoskodik.

A bizottság feladata többek közt az is, hogy félévente – legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig – a Képviselő-testületet és a város lakosságát tájékoztassa az elvégzett tevékenységéről.

Kérjük Önöket, legyenek aktív részesei a települési helyi értéktár létrehozásának!

Kapcsolódó dokumentumok:

Javaslat az Értéktárba történő felvételhez :"SABLON"

HATÁROZATOK:

"3. /2016 (II.16.)  számú TÉB határozat"

"2. /2016 (II.16.)  számú TÉB határozat"

"1. /2016 (II.16.)  számú TÉB határozat"